Tudományos és innovációs kapcsolatok: Trieszt és az olasz-magyar kulturális évad




Tudomány és innováció: Trieszt és az olasz-magyar kulturális évad

2013 az olasz-magyar kulturális csere éve. A két ország egymás városaiban rendez kiállításokat, koncerteket, tudományos összejöveteleket. Fontos szerep jut a kulturális intézeteknek is.
Olaszország szellemi hídfőállása Budapesten az Olasz Kultúrintézet, amely az országház egykori patinás épületében, a Bródy Sándor utcában szinte folyamatosan rendezi az összejöveteleket a kulturális évad keretében. Ugyanilyen fontos szerepet tölt be a Római Magyar Akadémia, amely egyebek között a jelenleg is látható nagy sikerű Capa kiállítással járul hozzá az évad sikeréhez.
Az évad gerincét kétségtelenül a látványos rendezvények, koncertek, kiállítások adják, ugyanakkor számos tudományos rendezvényre is sor került. Ezek közül négyet trieszti intézmény szervezett.
Az olasz-magyar rendezvényekkel kapcsolatban legelőször a két nép közötti hagyományos, történelmi szimpátiát szokás emlegetni – mondja Pongor Sándor akadémikus, bioinformatikus, aki több mint húsz éve dolgozik Triesztben. - A trieszti kapcsolatok és a mostani rendezvények mozgatója emellett az a tudományos intézményrendszer, melyet az olasz állam és a helyi kormányzat több évtizetedes munkával épített fel, és amely hosszú évek óta magyar kutatókkal is intenzív kapcsolati hálózatban áll.
Trieszt a hidegháború kezdetén elszigetelt határváros volt, amelyet sorra hagytak el a biztonságra törekvő iparvállalatok és biztosító intézetek. Ezt kívánta ellensúlyozni a nemzetközi intézmények, tudományos központok létesítésének koncepciója. Így született meg a Nemzetközi Elméleti Fizikai Központ, az ICTP, amelyet a Nobel-díjas pakisztáni fizikus, Abdus Salam szervezett meg azzal a céllal, hogy a világ gazdasági centrumától távolabb eső országok fizikusainak nyújtson találkozási pontot és kutatási infrastruktúrát. A második ebben a sorban a Nemzetközi Génsebészti és Biotechnológiai Központ, az ICGEB volt, amely a genomikai és biotechnológiai kutatásokat centruma, és ma már a legnagyobb a trieszti intézmények sorában. Az intézetnek jelenleg három fő laboratóriuma van, a trieszti központ 15 csoportja mellett Új Delhiben 36 kutatócsoport (9 kutatói részleg), a dél-afrikai Cape Townban pedig 4 kutatócsoport működik. Az ICGEB ma önálló nemzetközi intézmény. Jelenleg 63 tagországa van, Magyarország az elsők között csatlakozott ehhez a hálózathoz. A trieszti intézet eddig több mind kétszázötven magyar kutatót látott vendégül, és kereken húsz kutatási pályázatot finanszíroztak Magyarországon.
Mindebben nagy szerepe volt annak, hogy az olasz kultúra, az olasz tudomány terjesztését az olasz állam, jelesen az Olasz Külügyminisztérium mindig is kiemelten kezelte. Jelenleg Immacolata Pannone professzorasszony vezetésével önálló részleg menedzseli a kulturális és tudományos csereprogramokat. Kezdeményezésükre Trieszt ad otthont a Tudományos Világakadémia, a TWAS szervezetének, amelynek kiemelt célja a fejlődő országok tudományának támogatása. A Trieszt és Budapest közötti jó kapcsolatokat jelzi az is, hogy a TWAS saját kongresszusát összekapcsolta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által elindított World Science Forum rendezvénysorozattal, így éves közgyűlésükre már több ízben is Budapesten került sor. Idén pedig a Budapesti Olasz Kulturális Intézetben rendeztek kollokviumot, melyen Pálinkás József professzor, az MTA elnöke is részt vett.
A nemzetközi jelentőségű trieszti intzémények felsorolását hosszan lehet még folytatni: ide tartozik az olasz Nobel-díjas Carlo Rubbia kezdeményezésére felépült szinkrotron; vagy a princetoni Institue of Advanced Study mintájára létesített, csak posztgraduális képzést nyújtó elit egyetem, a SISSA. De ezek közé sorolható még az 1930-as években létesített Trieszti Egyetem is, amely húszezres diáklétszáma már önmagában jelzi, hogy az egykor hanyatló kikötő- és kereskedőváros profilváltása mára teljesnek mondható.
A magyar-trieszti kapcsolatoknak termszetesen történelmi gyökerei is vannak. Trieszt legnagyobb büszkeségét, az Illycaffé gyárat alapító Francesco Illy valójában Temesváron, Illy Ferencként látta meg a napvilágot, és csak az első világháború után, leszerelő katonaként került Triesztbe. E városban ismerkedett meg a kávégyártás világával, hiszen Trieszt akkoriban és azóta is az egyik legfontosabb európai kávé-kikötő. Először a korábbi cs. kir. udvari szállító Hausbrandt cég alkalmazottja lett, majd a 30-as években alapította meg saját cégét. Egyik szellemes és alapvető újítása révén az olasz eszpresszókávé ízében így magyar hozzáadott szellemi értéket is ízlelgethetünk. Az Illy család ma is irányítja a céget – az egykori alapító menye, Anna Illy Rossi asszony Magyarország tiszteletbeli konzuljaként támogatja lelkesen a két ország kapcsolatait.


Közeli